Prológus

Tudjátok milyen az mikor senkitek sincs ? Mikor egyedül vagytok ? Mikor mindent elkövetsz hogy a fájdalmaid enyhüljenek de, csak annál rosszabb lesz ? Nem ? Hát én igen ! Az életem egy pokol. A szüleim elváltak, apám a börtön falai között, anyám az út szélén. Mikor 16 éves voltam bekerültem egy intézetben, ahol minden nap vertek, bántottak. Minden nap a koszos,  'szobám'  sarkában kuporogtam és sírtam. Mikor betöltöttem a 17 egy középkorú házaspár kivett az otthonból. Az elején minden jól ment, csak hogy a férfi egy idő után ütni kezdett, és úgy beszélt velem mint a kutyával. Egy ideig tűrtem de mikor már napi szinten többször is megvert, elszöktem onnan, s így újra anyámnál kötöttem ki. Az életem egy pokol, s hiába küzdök próbálok erős lenni azt hiszem kezdem elveszíteni a csatát. Már csak egy emberre számíthatok. Mégpedig Rá ...