7.rész

-Justin, Dylan ! Letolnátok végre a képetek ? - ordítottam fel a két fiúnak az emeletre.
-5 perc ! - hallottam meg a választ Justin részéről.
-Fél órája ezt mondjátok ! - szóltam vissza. - Ne akarjátok hogy felmenjek ! - fenyítettem be őket. Választ ugyan nem kaptam, de 2 percen belül mind  a ketten harci felszerelésbe vigyázva csapva álltak az ajtó előtt. - Indulhatunk ? -kérdeztem a két fiút. Bólintottak egy nagyot, majd kiléptünk az ajtón. Dylantől félúton elköszöntünk mi pedig folytattuk utunkat a suli felé.
-Te Nicky. - vágott töprengő fejet Justin. - Jössz a buliba ? - nézett rám.
-Mi, milyen buliba ? - vágtam be az okos fejemet. Justin amolyan *nemistudszróla?* fejjel nézett engem. Én megráztam a fejem.
-Tudod mindig van ilyen ballagás előtti buli egy hónappal. Meg utána is. - vigyorgott.
-Jaa. - esett le a dolog. - Ki tartja ? - néztem rá kérdő tekintettel.
-Brad. Na jössz ? - vigyorgott. Én megvakartam mutató ujjammal a fejem, majd összeszorítottam szám, és megráztam a fejem. - Na most miért ? - biggyesztette le ajkát.- Jó lesz ! - vigyorgott.
-Emlékszel mi volt 9.b ? - néztem rá. Ő megrázta a fejét. - Menjünk el bulizni jó lesz. Persze másnap a vicc osztályról engedtek ki. - nevettem el magam. Egy ici picit berúgtunk.
-Jaa, az nagy volt ! - nevetett ő is. - De most na. Gyere már ! - vetette be a kis kutya szemeket.
-Oké oké elmegyek csak ne nézz így rám ! - takartam el a szemem.
-De jó vagyok ! - csóválta a fejét elégedetten.
-És még te nem vagy egós. - nevettem el magam. Ekkor oda is értünk a sulihoz. Köszöntem a fiúknak, meg Elizának is, majd barátnőmhöz csattogtam.
-Jó reggelt ! - mosolyogtam rá.
-Neked is ! - mosolygott vissza. - Jössz a bu.... - kezdett bele de félbe szakítottam.
-Justinnal már megbeszéltük ! - bólintottam egy igent.
-Juuj, de jó ! - ugrott nyakamba.
-Ennyire örülsz neki ? - toltam el magamtól . Dina megrázta a fejét. - Oké de nyugi ! - nevettem el magam. - Inkább gyere mert már csöngettek ! - hallottam meg a csengő hangját. Barátnőm bólintott majd elindultunk befelé...

1 hónappal később

Bulira készen állva mentem fel a szobámba, majd álltam meg a szekrényem előtt. Kitártam ajtajait, majd a ruhákat kidobálva kerestem a megfelelő öltözéket.
Nem sokáig kellett keresnem ugyanis ráakadtam erre :

Mosolyogva rángattam ki a szekrényemből, majd trappoltam be vele a fürdőszobámba. Kibújtam rózsaszínű szőrmés köntösömből, majd felvettem az imént kiszemelt ruháim.
Amint ezzel végeztem, a hajamhoz fogtam hozzá. Mivel egyenes - és persze nagyon hosszú - így arra a döntésre jutottam, hogy lazán befonom. Leültem a kádam szélére - így pont szembe kerültem a tükörrel - majd kifésültem, és jobb oldalra szedtem, majd halszálka fonásba kezdtem el csinálni a hajam. Elől így is leért majdnem a köldökömig. Persze nagyon lazán így pár helyen kilógott egy pár kósza tincs, de mégse néztem ki úgymint aki egy hónapja nem vett fésűt kezébe. Elől a frufru részt felbuttyosította majd kevés hajlakkal rögzítettem. Természetesen eléggé messziről fújtam a ragadós folyadékot így nem látszott hogy van rajta.

A sminkem egy krémszínű-barna füstös lett, amit egy kis csillámporral dobtam fel. Ajkaimra először is halvány barna szájfényt kentem, majd sima átlátszóval húztam át.
Kicseréltem a karika fülbevalóm, a lógósra, majd belebújtam cipőmbe. A kedvenc fehér dobozú Americana parfümömmel illatosítottam magam. Táskámba belevágtam pár fontos dolgot - pénz, zsepi, smink, telefon, parfüm stb.. -  majd kiléptem a helységből. Lekopogtam a lépcsőn. Amint az utolsó fokról is leértem csöngettek. Mosolyogva totyogtam az ajtó felé, majd nyitottam ki azt. Justin állt az ajtóba. Elmosolyogta magát, majd három puszival köszöntünk egymásnak s elindultunk a szórakozó hely felé. Justinon egy kék csőfarmer volt, fekete Supra cipővel.Felsőtestét egy szintén fekete izomtrikó fedte, amire egy farmermellényt vett. Haja az ég felé nézett. El kellett ismernem,eléggé jól nézett ki.

A buli oltári. Mindenhol emberek akik jól érzik magukat. Meg kell hagyni elég jó bulit sikerült csinálnia Bradnak.  Mondjuk igen úgy nem is nehéz ha a szülei kibéreltek egy szórakozóhelyet :)
A pultnál ülve szürcsölgetem az italom, mikor Justin vágódik oda mellém.
-Egy Daniel's légyszi ! - szólt a pultosnak aki bólintott, majd eltűnt a pult végébe. - Hogy hogy nem táncolsz ? - fordult felém kérdően.
-Egyedül nincs kedvem ! - kiabáltam túl a zenét.
-Akkor gyere velem ! - vigyorgott, majd megfogta a csuklóm és a táncparkettre húzott.
Mivel már egy kicsit kezdtem becsiccsenteni így Justinnak neki simulva táncoltam tovább.

Szereplő váltás !

Az új Nicole Stone : 

000

Sziasztok ! :) Most még nem résszel jövök - de az is hamarosan felkerül :) - hanem egy másik bloggal amit szintén én írok. Főszereplők, prológus, első rész már fent van ! :) Secret Life blog . Ide a 7. rész előreláthatólag holnap, vagy holnap után érkezik ! :) Nagyon szépen köszönöm a kommenteket, aranyosak vagytok ! :) A blog elérte a több mint 1200 nézettséget - pedig még csak a 6. résznél járunk - amit szintén nagyon szépen köszönök ! :') <3 Na de nem is fecsegek tovább ! :) Mint már említettem a 7.rész holnap vagy holnap után lesz olvasható ! 

Ezer puszi, Nicole :) 

6.rész

-Eliza ? - néztem csodálkozva az ajtóban álló lányra. - Mit keresel itt ? - tettem fel a kérdést ami eléggé érdekelt. 
-Hozzád jöttem ! Bemehetnék ? - kérdezte. Ami feltűnt az az volt, hogy nem volt bunkó. Inkább normálisnak mondanám. 
-Persze, gyere ! - álltam el az ajtóból.
-köszönöm ! - mosolyodott el, majd belépett a házba. Becsuktam a nagy barna fa ajtót, és a konyhába navigáltam Elizát. Leültünk egy - egy székre. Liza nem mondott, semmit sem csak vett egy mély levegőt, és ujját tördelte. Szólásra nyitottam a szám.
-Miért jöttél ? - tettem fel a kérdést ezennel másodjára.
-Tulajdon képen beszélni szeretnél veled ! - vett egy mély levegőt.
-Miről is pontosan ? - tettem keresztbe a lábam, csak úgy mint az előttem ülő lány is tette.
-Szóval ... - vett egy mély levegőt. - Először is megszeretném beszélni veled a köztünk lévő konfliktust ! - mosolyodott el halványan. Nem értem ezt a lányt. - Tudom, hogy én is sokat hibáztam, és sajnálom ! Tudod, tegnap volt egy komoly és léggé hosszú beszélgetésünk Justinnal. Felnyitotta a szemem. Sajnálom amit tettem. nem szabadot volna, hagyni idáig elfajulni, de már nem tudom visszacsinálni. - hajtotta le a fejét.
-Nézd Eliza ! - sóhajtottam. Az előbb említett lány rám emelte tekintettét. - És nem tudom mit mondják erre. Én is sajnálom, amit csináltam, amiket mondtam neked ! Én tulajdonképpen nem haragszom, csak rosszul esett !
-Sajnálom ! - nézett rám csillogó barna szemeivel.
-Nem haragszom ! - mosolyogtam el magam. Elizabeth kitárta karjait, amit én mosolyogva fogadtam. Ő is elmosolyogta magát. Felálltam majd megöleltük egymást. Elizával régen nagyon jó barátnőm voltunk. Mindent elmondtuk egymást, mindenben segítettünk egymásnak. Csak hogy 6. ban (általánosban) elköltöztek. 9. - ben visszajöttek Vegasba. Azóta Eliza nagyon megváltozott. Állítólag az akkori barátja belevitte minden rosszba, kihasználta. Azóta olyan amilyen.

Elváltunk egymástól.
-De lenne még itt valami ! - húzta a száját.
-Még pedig ? - néztem rá kérdően.
-Justin.
-Mi van vele ?
-Szóval az van hogy mi ... - kezdett bele.
-Nem baj, örülök nektek ! - mosolyogtam a lányra. Vagyis majdnem. Nem értem Justint. De mind egy ő dolga.
-Tényleg ? - vidult fel.
-Persze ! - mosolyogtam rá biztatóan.
-És mesélj csak ! - mosolygott.
-Miről ? - ültünk vissza a székre.
-Mi van köztetek West - el ? - kérdezte kíváncsian.
-Mi ez valami kihallgatás ? - tettem fel furcsán a kérdést.
-Dehogy is ! - mosolygott. Amit észrevettem, az az hogy őszinte mosoly volt. Nem játszotta meg magát. Elég jól ismerem tudom mikor színészkedik.
-Igazából semmi ! - csóváltam a fejem. - Csak barátok vagyunk ! - mosolyogtam.
-Azért minden esetre drukkolok nektek ! - állt fel.
-Köszi. - nevettem el magam, majd álló helyzetbe vágtam magam.
-De most mennem kell ! - tette vállra a táskáját. Elköszöntünk egymástól, majd kikísértem a lányt.

Másnap a suliban

-A ma reggeli balhéban résztvevők ezen a héten és szóró lapozni fognak ! - mondta az osztályfőnökünk.
-Tessék ? - csattant fel Dave.
-Mr. Fox nem érdekel a felháborodása ! - nézett a barna hajú srácra a tanár. - Szóval akkor a párok ... - vett elő egy papírt amit gyanítok az igazgató adott neki. - Dave - Austin, James - Adam, Justin - Nicole. Remélem nincs kifogás. - nézett ránk.
-Nem lehetnék Dave - el ? - tettem fel lazán a kezem.
-Mintha nekem nagyobb öröm lenne veled lenni. - forgatta meg a szemét Justin.
-Tanárnő ezek ketten kinyírják egymást ! - mutatott felénk Dave.
-Ez esetben Austin lesz Justinnal, Nicole pedig Davel. - irkált valamit a papírra. - A másik osztályból is lesznek egy páran akik szóró lapozni fognak ! - tette el a dolgait a tanár. - A mai napon már kezdtek is ! Ezeket vegyétek fel ! -  adott a kezünkbe egy egy amolyan láthatósági mellényt. - Ez mindig legyen rajtatot ! - utasított. Megforgattuk a szemünket majd belebújtunk a mellényekbe. Kaptunk 1000 - 1000 db szóró lapot fejenként. - Most pedig menjetek ! - küldött el Mrs. Ryan.
Fújtatva mentünk ki a teremből,majd letrappoltunk a lépcsőn.
-Mi megyünk a város felé ! - mondta Dave, majd karon ragadott és elkezdett húzni a belváros felé.

-Köszi ! - néztem a mellettem sétáló srácra.
-Mit is ? - nézett rám.
-Hogy megmentettél Justin mellől. - sóhajtottam majd egy mosolyt erőltetem arcomra, és egy lapot adtam a mellettem elhaladó srácnak.
-Semmi ! - mosolyodott el. - Amúgy már napok óta tart ez hogy szívjátok egymás vérét.
-Én próbáltam normális lenni vele, mikor kapta azt a hívást. Ő húzta fel magát.
-De múltkor bocsánatot kért ! - nyújtott át egy papírt egy csajnak aki  szinte nyál csorgatva bámulta Davet.
-Igen de ... - próbáltam megfogalmazni a mondatot de nem nagyon ment.
-De ? - pillantott rám.
-De nem lehet vele beszélni.
-Próbáltad már egyáltalán ? - húzta fel szemöldökét. Én csak elhúztam a szám. - Na látod.
-De ha egyszerűen tudok vele beszélni normálisan ? - háborodtam fel. - Amúgy te ki mellett állsz ? - vágtam be azt az értelmiséget tükröző fejet.
-Eddig nem volt azzal baj, szerintem téged más bánt. - bólogatott hevesen. - Senki mellett nem állok. - védte magát.
-El tudom képzeli. - forgattam meg a szemem. - Amúgy meg mi lenne a bajom ?
-Mondjuk az hogy Justinnak ott van Elizabeth ?!
-Képzeld, nem ! - vágtam rá egyből. Dave elnevette magát. - mi olyan vicces  ? - néztem rá kérdően egybe kicsit mérgesen is.
-Az hogy próbálod magad meggyőzni erről az egészről mikor tudod hogy hazugság ! - okoskodott.
-Na persze mert Mr. mindent jobban tud. - forgattam meg a szemem. - Amúgy meg tegnap volt nálam Eliza, és kibékültünk. - vigyorogtam el magam gúnyosan. - Meg ha már itt tartunk nem nagyon érdekel hogy JB kivel van együtt ! - próbáltam bevágni az unott fejet.
-Ja persze. - kapott karom után ugyanis a piroson akartam volna átsétálni. - Ha már itt tartunk az egész suli azon csámcsog hogy mi van közted meg Dylan közt.
-Semmi ! Haverok vagyunk, ennyi ! Az meg már az ő bajuk ha nincs más téma amit kibeszéljenek !
-Persze a te mondod ! - kacsintott, majd elindult engem ott hagyva. Én csak felháborodottan néztem a barna hajú srácot aki egy kisebb csaj csoportnak osztogatta ezt a sz*rt.

Délután 4 óra.

-De hé, itt vagyok én ! - tárta ki karját Dylan.
-Tudom ! - nevettem el magam. West csak elvigyorodott. - Amúgy már mondani akartam, hogy az egész iskola azt találgatja mi van köztünk ! - haraptam ajkamba. Dylan arcáról eltűnt a vigyor, majd kezeit farmerja zsebébe csúsztatta. Tekintetét rám emelte, majd egy giga vigyor ült ki arcára..
-Hmm, legalább valami értelmes téma is elhagyja a szájukat. - mondta. Én csak elnevettem magam.
-Hát persze.
-És mit mondtál ?
-Hogy csak haverok vagyunk semmi több.
-Még. - kacsintott, majd elnevette magát.
-Héé, és nekem ebbe semmi beleszólásom ? - tetem csípőre a kezem vigyorogva.
-Hát sok nincs. - vigyorgott ő is. - Amúgy komoly szóróztatok ma ? - kérdezte.
-Ja. - sóhajtottam.
-Mibe keveredtél már te is ?
-Csak volt egy kisebb veszekedés, és persze engem is belekevertek. - vigyorogtam. - Am semmi  ! - legyintettem mosolyogva ...

3 hét múlva 

A helyzet jobbra fordult ugyanis Justinnal kibékültünk. Elizával azóta is jóba vagyok. Justinnal még mindig együtt vannak. Azt hiszem kezdek beletörődni. Mi Dylannal ... háát hogy is mondjam .... szóval nem vagyunk együtt de pár csók már elcsattant köztünk amiről persze az egész iskola tud, és azt hiszem nem túlzok hogy azt mondom, hogy Vegas lakói közül minden második ember Bieberről és Westről beszél, ugyanis a két fiú szinte mágnesként vonzza a botrányokat, a balhékat. Eddig is elég nagy "hírnevük" volt - persze az illegális dolgokról meg a többi - most meg aztán pláne. Dylan - t elnevezték Shadow - nak - gondolom a névről ki lehet találni miért - Justint pedig Danger - nak. Hát igen. Az S.D csapat. Justin és Dylan beszélő viszonyba vannak mit annyit tesz, hogy tudnak normálisan viselkedni egymással szembe. Elég sokan félnek a két fiútól - meg persze a bandától is  ...

5.rész

Mikor már kellőképpen elhagytam a park területét lelassítottam. Éreztem hogy megint csak veszekedés lesz ebből az egészből. Nem értem Justint. Persze jól esett hogy bocsánatot kért, de ezzel nem tudja nem megtörténté tenni a dolgokat. És Eliza. Mindig is irigyeltem ezt a lányt. Ő sokkal szebb, csinosabb, okosabb. Minden fiú álma. Az egyetlen szépséghibája, az hogy nem a komoly tartós kapcsolatokról ismert. De ez az ő dolga. És Justin. Ryan szerint szeret - állítólag ezt ő mondta neki - csak fél bevallani. De ha szeret, akkor miért okoz nekem fájdalmat ? Ő nagyon jól  tudja, hogy többet érzek iránta mint barátság, és ezt csinálja velem. Nem tudom mivel érdemeltem ki. Neki is ugyan az a szépséghibája mint Elizának.

Arra eszméltem fel, hogy egy gyönyörű fekete Lamborghini állt meg mellettem. Az ablakot leengedte a jármű gazdája majd áthajolt a másik ülésre. Mikor megláttam hogy ki az megdöbbentem. Mit szeretne még ?
-Nicki ! - szólt vidáman. Rá emeltem tekintetem. Dylan mosolya eltűnt arcáról, majd értetlen fejet vágott. - Hé mi a baj ? - kérdezte.
-Semmi ! - legyintettem, majd megtöröltem a szemem. - Mit szeretnél ? - kérdeztem.
-Beszélni veled, de ahogy elnézlek neked kellene beszélned ! - mosolyodott el. - Szállj be ! - intetett, majd kattant a zár. Én megráztam a fejem. - Ne akard hogy én tegyelek be. - kacsintott. Sóhajtottam majd beszálltam West mellé. Felhúzta az ablakot, majd a gázra lépett. Az autó hangjára a járókelők felfigyeltek.
-Na mesélj kedves mi bánt ? - nézett rám egy pillanatra.
-Igazából Justin a baj ! - dőltem hátra. - De komolyan, honnan ismered ? - néztem a mellettem ülő srácra.
-Az unokatestvérem. - forgatta meg a szemét.
-Áhh, már értem akkor ezt a nagy hasonlóságot ! - húzódott mosolyra ajkam.
-Na ja. - fintorgott. - Mit mondott ?
-Semmit. Összevesztünk de nagyon, és most én vagyok a hibás !
-Nyugi ismerős ! - kuncogott.
-Sajnállak ! - kuncogtam én is. - Amúgy miről akartál beszélni velem ? - szegeztem rá tekintetem, mikor megálltunk a lámpánál.
-Hogy Bieber él - e még mert nem veszi fel azt a görény telefont. De ezek szerint megvan még. - vigyorgott.
-Él és virul. - mosolyogtam el magam. - Amúgy baj van ?
-Dehogy ! - legyintett. Ekkor megszólalt a telefonom. A kijelzőn az Ismeretlen szó villogott.
-Nem veszed fel ? - kérdezte.
-Ismeretlent nem szoktam ! - rántottam vállat lazán.
-Lehet fontos. - próbált meggyőzni.
-Kétlem ! - vágtam rá. - Ha meg tényleg az akkor majd számmal, bár valami azt súgja hogy ez Justin. - nyomtam ki a telefonom. Dylan felnevetett. - Mi olyan vicces ? - vigyorogtam el magam.
-Ennyire ismered ? - nézett rám egy percre.
-Jaa úgy valahogy . - csóváltam a fejem. Mind a ketten elkezdtünk nevetni ....

Este 7 óra.

-Jól éreztem magam ma veled ! Köszönöm ! - mosolyogtam Dylan - ra.
-Én is ! - mosolygott ő is. - Megismételhetnénk valamikor, ha lesz kedved. - nyalta meg ajkait.
-Persze ! - mondtam , majd egy puszit nyomtam arcára, majd elköszöntük egymástól, és bementem. Amint az ajtó becsukódott mögöttem, felszaladtam a szobámba.
Én.Nem.Vagyok.Normális ! De tényleg nem !

Reggel 7.50

Mint egy őrült rohantam a gardróbomba, majd rángattam fel magamra ezeket a göncöket.

Tettem fel egy gyors alap sminket, majd parfüm táska, telefon és már rohantam is lefelé ( már amennyire egy ilyen cipőbe lehet rohanni ), majd a suli felé vettem az irányt.

8.168 volt mire beestem a terembe.
-Merre járt Miss. Stone ?  - nézett rám a tanárom.
-Elnézést elaludtam ! - csuktam be az ajtót magam után.
-Azt ugye tudja hogy beírtam igazolatlannak ? - ült le.
-Van nekem annál nagyobb gondom is ! - legyintettem tudatva a tanárral, nem nagyon érdekel.
A tanár mormogott valamit, majd a helyemre küldött. Az egész osztály tekintetét magamon éreztem. Furcsán kezdtem el nézni a többieket, akik egyből előre fordultak. Levágódtam a helyemre, majd barátnőmre néztem, aki szintén engem szemlélt. Eltátogtam neki egy ezeknek meg mi bajuk van - t, mire egy papírfecnire elkezdett körmölni, majd átnyújtotta. Persze úgy hogy azt véletlenül se lássa meg a tanár.

Az egész suli arról beszél, hogy Justin unokatesójával kavarsz ! :/ Nem tom mi igaz ebből meg mi nem, de Bieber nem nagyon örül neki ! :/ Ja tényleg West keresett reggel ! :) 

Mikor elolvastam, a szemeim nagyra nyíltak. Nem tudom ki ez a pletykafészek - bár sejtésem van - aki ezt terjeszti. Elővettem egy tollat, majd válaszoltam.

Először is ! NEM kavarok West - el, másodszor pedig kinek mi köze van ahhoz, hogy én kivel, mikor, mit, csinálok ? O.o Amúgy mit akart, vagy honnan tudod, hogy keresett ? És itt volt bent a suliba ? :OO

Mikor megválaszoltam átnyújtottam barátnőmnek a papírt. Az órára pillantottam ami szerint már 8.40 volt. A válasz ami a kis papíron díszelgett az az volt, hogy nem tudja barátnőm mit akart, de azt üzente, hogy beszéljek vele feltétlen.
Nem tudom mi lehet, de szünetbe felhívom.

Suli után otthon.

Sikerült elérnem Misztert a 100. üzenet + hívás után. Igaz csak annyit sikerült megtudnom, hogy ez nem telefon téma. Remélem nincs baj.
Ekkor kopogásra lettem figyelmes. Fejem az ajtó felé emeltem. Sóhajtottam egy nagyot, majd megindultam a nem rég említett tárgy felé. Kifújam a levegőt, majd kinyitottam az ajtót. Mikor megláttam, ki is van ott nem kicsit dermedtem le ...

Sziasztok ! Sorry, hogy most hoztam a részt, de azért remélem tetszik :) A következő minimum 3 (!!) komi után jön ! :) Ezer pusziii : Nicole.
U.I: Bocsánat hogy rövid lett ! :( 

4.rész

Justin szemszöge

De jó ezt már megint jól megcsináltam. Nem tudom, hogy miért nem tudok én is kussba lenni. Nicole valószínűleg utál, és még Dylan drága is felbukkant. Megint. Hogy nekem milyen jó életem van. Remélem érezni lehet a gúnyt.
Elővettem a zsebemből egy cigarettás dobozt, majd kivettem belőle egy szál, cigit és rágyújtottam. Elővettem fehér iPhone telefonom, majd feloldottam a kóddal, és kikerestem a címjegyzékből Nicole számát. Mikor megtaláltam rányomtam a kis köröcskére, majd a fülemhez emeltem, közbe szívtam egyet cigimből.
A 4. csörgésnél megszakadt a vonal. Kinyomta. Megpróbáltam még egyszer de megint rám nyomta a telefont. Idegesen vágtam zsebre, majd nyomta e a cigit, és túrtam bele hajamba.
-Tesó nyugalom ! - szólt rám Ryan.
-De nem megy ! - néztem rá. Ő csak maga elé tette a kezét védekezés kép. - És most még ez ez a cukorka is idegesít ! - mondtam haveromnak gúnyosan.
-Dylan ?
-Az ! - vágtam rá. - Nem tudom mit akar ! - néztem haveromra.
-Passz ! - rántott vállat. - Amúgy meg a csajt te basztad el ! - nézett rám.
-Hogy te milyen együtt érző vagy ! - grimaszoltam.
-Nem mondhatod hogy nincs igazam ! - mutatott rám.
-Nem mondtam ! - túrtam hajamba.

Nicole szemszöge

A telefonom letettem az asztalomra miután kikapcsoltam, majd a fürdő felé vettem az irányt. Kezem a mosdókagyló peremére helyeztem, és úgy néztem a tükörbe. Amit láttam az egyenesen megrémisztett. A sminkem végigfolyva arcomon, a hajam szana szét állva.Vettem a fáradságot, majd lemostam a sminket, a hajam pedig egy kontyba kötöttem. Sóhajtottam egyet majd gyorsan lezuhanyoztam. Belebújtam egy cicanaciba, és egy bő SWAG feliratú pólóba, majd lementem a konyhába. Anyám a konyhába ült, és nézett ki  fejéből. A ház szinte csillogott villogott. Ami még feltűnt hogy anyán egy normális ruha volt. Egy fekete csőnadrág, egy bővebb fazonú Paris felirat póló, és egy bokacsizma. Haja lófarokba volt kötve, és csak egy alap smink volt fent neki. Én furcsán kezdtem el méregetni, amit észrevett.
-Most már megint mi a gond ? - sóhajtott, majd keresztbe tette a lábát.
-Semmi ! - hunyorítottam rá. Ő megrántotta a vállát, majd felállt. megigazította a ruháját, majd kezébe vette a telefonját, és  pénztárcáját, majd egy 20 perc és jövök-kel kilépett az ajtón.

Én megrántottam a vállam, majd töltöttem egy pohár narancslevet.Megittam majd vissza felmentem a szobámba. A telefonom bekapcsoltam. 54 nem fogadott hívás és 12 üzenet. Justin, Ryan és ismeretlen ?!
Én csak bámultam egy darabig a képernyőt, majd nem törődve semmivel se bemásztam az ágyamba. Nyakig betakaróztam majd el is nyomott az álom.

Visszatotyogtam a szobámba, majd belebújtam ebbe a ruha összeállításba .

A hajam lazán felkötöttem, majd egy alap smink, kis parfüm és már kész is voltam. A táskám a vállamra helyeztem, telefonom a kezembe vettem, majd lecsoszogtam a lépcsőn.

Egyedül voltam az egész házba Sóhajtottam, majd a pénztárcám beledobva a táskámba elindultam a suli felé.
15 perc alatt ott is voltam. Justint nem láttam sehol se, de viszont barátnőm igen.
Mosolyogva indultam el felé. Dina mikor meglátott elköszönt a csajtól, majd megindult felém.
Mikor odaért megállt, és rám nézett.
-Dina én sajnálom a tegnapi napot ! - hajtottam le megbánóan a fejem. Barátnőm sóhajtott egy nagyot, majd mosolyra húzódott ajka, és megölelt.
-Semmi baj ! Én voltam bunkó veled ! - simogatta hátam.
-Nem ! - vágtam rá. - Tényleg nagyon sajnálom ! - nyomtam arcára egy puszit.
-Semmi baj, felejtsük el ! - legyintett. Én bólintottam, majd elindultunk befelé.
-Milyen órával kezdünk ? - kérdeztem.
-Matek ! - fintorgott barátnőm. Én csak elnevettem magam. Felmentünk a lépcsőn, majd be a terembe. A csöngőig, beszélgettünk, majd mikor megszólalt, a helyünkre ültünk, és vártuk a tanárt, aki meg is érkezett.
-Jó reggelt osztály ! - köszöntött minket. Mi is eldünnyögtünk egy jó reggelt - et, majd el is kezdődött a matek.

Az óra felénél nyílt az ajtó és Justin és Elizabeth esett be rajta. JB haja kicsit kócos volt, és ruháját igazgatta, míg Eliza haját kötötte össze, és győzedelmesen vigyorgott rám.
-Maguk merre jártak ? - tette fel a kérdést a tanár.
-Elaludtunk ! - vágta rá egyből Justin, majd eltotyogtak a helyükre. Én összenéztem barátnőmmel, aki amolyan *sajnálomNicole* fejjel nézett rám. Én csak megráztam a fejem, majd Bieber felé tekintettem. Ő amint meglátott ledermedve  nézett rám. Én elkaptam a tekintetem,majd a tanárra szegeztem aki épp magyarázott valamit. Igazából nem érdekelt mit, csak kerülni szerettem volna Justinnal a szemkontaktust.
-És akkor mi a szabály Nicole ? - szegezte nekem a kérdést a tanárnő. Én csak pislogtam párat.
-Úgy nézek ki aki tudja ? - tettem fel a kérdést mérgesen.
-Most diktáltam le ! - mondta. - Következő órára másold be, mert felelni fogsz ! - parancsolt rám.
-A könyvet ne tanuljam meg kívülről ? - gúnyolódtam.
-Nicole ! - kiabált rám.
-Igen így hívnak ! - beszéltem vissza. A tanár épp szólásra nyitotta a száját, mikor megszólalt a csengő. Én csak gúnyosan rávigyorogtam, majd kiviharoztam a teremből, utánam barátnőmmel.
-Mi volt ez ? - támadott le barátnőm amint kiértünk.
-Matekóra. - feleltem váll rántva.
-Nem arra gondoltam te is tudod ! - csattogtunk le a lépcsőn.
-Nem tudom ! - rázta a fejem. - Talán Elizabethék idegesítettek fel, vagy nem tudom ! - hajtottam le a fejem.
-Sajnálom ! - simított hátamra.
-Semmi ! - mondtam

Justin szemszöge

-Haver te nem vagy észnél ! - vágott fejbe hátulról Ryan.
-Most komolyan ezt kellett ? - néztem rá mérgesen, ezzel célozva a tockosra.
-Ne akarj kibújni a kérdés alól ! - parancsolt rám.
-Nem tudom bassza meg ! - túrtam hajamba idegesen majd elővettem egy szál cigit. Megkínáltam vele haverom is aki elvett egy szálat, majd rágyújtottunk. A dobozt visszahelyeztem zsebembe, majd beleszívtam egyet, és ujjaim közé vettem.
-Annyira hülye vagy ! - csóválta a fejét Ry.
-Tudod annyira de annyira szeretlek amikor ilyen együtt érző vagy ! - fintorogtam.
-Kösz ! - grimaszolt. - Inkább lökjed most mi a terved ? - fújta ki a füstöt.
-Faszom tudja ! - nyomtam el a csikket, majd gyújtottam is rá a következőre. - Eliza repül ! - vágtam be a gondolkodó fejet. - Nicole marad. - bólogattam. - De azt nem tudom hogy fogok vele beszélni, mert most éppenséggel szóba se áll velem.
-Beszéljek vele ? - kérdezte haverom.
-Áhh ! - legyintettem. - Veled se állna szóba, ismerem már annyira.

Nicole szemszöge

Mikor az utolsó óráról is kicsöngettek, Dinával kislisszoltunk a teremből, majd megindultunk a lépcső felé.
Elköszöntünk egymástól, majd elindultam hazafelé. Út közben beugrottam pár dologért a boltba.
-Jó napot ! - köszöntem a pénztárosnak, aki mosolyogva viszonozta azt. Megfogtam egy kosarat, majd karomra akasztotta, és elindultam az első sorba. Beletettem pár rágcsálni valót a korsárba, majd az üdítőkhöz sétáltam. Azokból is tettem a kosárba, majd a pénztárhoz mentem. Úgy döntöttem ma rendelek valami kaját. A pénztárnál megláttam két ismerős alakot. Ahogy közelebb mentem rájöttem hogy Justin és Ryan. Sóhajtottam egy nagyot, majd beálltam a másik kasszához ugyanis a 4 - nél rengetegen voltak.

Egy jó 5 - 10 perc után én is sorra kerültem. Kifizettem a dolgokat, majd a táskámba mélyesztettem őket, és elhagytam a boltot. Alig tettem pár lépést rezegni kezdett mobilom. Egy üzenetem jött. A számot nem mutatta ki ugyanis ismeretlen volt.

Légyszíves beszéljük meg a dolgokat ! :(

                                                                                ~Justin

Sóhajtottam egy nagyot, majd megráztam a fejem és pötyögni kezdtem a választ.

Megvárlak a bolt előtt, de siess ! 

                                                                  ~Nicole

Amíg vártam gyorsan felnéztem Facebookra. Volt egy pár értesítőm és üzenetem is de most kimondottan nem nagyon érdekeltek. Inkább voltam kíváncsi arra, hogy Justin és Eliza mióta vannak újra együtt !? Kikerestem Justint, majd a profiljára mentem. Érdekes módon nem volt neki kirakva.
Megrántottam a vállát, majd megnézte nagyba a képét, amit pár perce frissített.

Több mint 1000 lájk és több mint 80 komment volt rá. Megráztam a fejem, majd eltettem a telefont, ugyanis megpillantottam Justint.
Elköszönt Ryantól, majd megindult felém.

-Mondjad ! - törtem meg a csendet.
-Menjünk egy nyugisabb helyre ! - mondta, majd a legközelebbi park felé vettük az irányt. 10 perc éta után el is értük a célunkat.
-Hallgatlak ! - fordultam felé.
-Nézd én .... - kezdett bele, majd sóhajtott egy nagyot. - Sajnálom ! - mondta.
-Igen ezzel sokra megyek ! - hajtottam le a fejem egy pillanatra.
-Így nem leszünk előrébb ha csak bunkózni tudsz ! - húzta fel magát. Úgy érzem ebből veszekedés lesz.
 - Mindig én vagyok az aki bocsánatot, kér aki enged ! Tudom, hogy neked nem az erősséged, de megtehetnéd te is ! - néztem rá. Ő csak fújtatott egyet.
-Jó tudod mit ? Többet se kérek bocsánatot, majd lesz ami lesz ! - mondta, majd megakart fordulni de megfogtam a csuklóját.
-Ugye most nem akarsz faképnél hagyni ? - kérdeztem tőle. Ő megrázta a fejét majd elnevette magát.
-Te már megtetted, akkor én miért ne ? - fordult meg.
-Mert te akartál beszélni velem ! - védtem magam. - De ha esetleg vár Liza menjél csak ! - szakadt fel. Oops ezt nem akartam hangosan. Justin rám emelte tekintetét. Szemei csillogtak, ajkai kicsit elváltak egymástól. JB mondni akart valamit mikor megcsörrent a kezében lévő telefonja. Mindketten odakaptuk tekintetünket. A kijelzőn Eliza képe villogott, felette pedig a Baby szócska. Justin rám szegezte tekintetét. Nekem ajkaim elváltak egymásétól. Eltátogtam egy megyek et, majd elszaladtam onnan, ott hagyva Justint egymaga ....

Új szereplő(k).

Dylan West (22) 

Ryan Fox (20)

Elizabeth Work (19)

3.rész

Mikor kicsöngettek az utolsó óráról is szinte szaladtam lefele. Justinnal volt egy hatalmas vitánk - mármint még egy - így nem akarok vele találkozni.
-Nicole ! - hallottam meg barátnőm hangját. - Nicole állj már meg ! - kapta el karom Dina.
-Mi az ? - néztem rá dühösen.
-Az egész suli erről beszél. Most tényleg nem fogsz engedni ? - nézett rám okoskodóan.
-Nem képzeld ! - fújtattam. - Mindig én engedek, ideje Mr. Bieber -nek is ! - néztem rá mérgesen. Minden vita után én vagyok z aki bocsánatot, aki enged. Justinnak tudom, hogy nem az erőssége de, most az egyszer kivételt tehetne, és összeszedhetné magát igazán.
-Annyira gyerekesek vagytok ! - rázta a fejét Dina.
-Jó tudod mit ? Igazad van. Most már békén hagyhatsz ! - fordultam meg, és elindultam az ajtó felé. Lenyomtam a hideg fém kilincset, majd kiléptem és körbe néztem. Az első ami szemet szúrt az az volt, hogy egy idegen pasi egy gyönyörű sportautónak támaszkodva bámult. Igaz egy napszemüveg eltakarta a fél arcát, de éreztem magamon tekintetét.
Mikor jobban szemügyre vettem akkor tűnt fel , hogy Bieber 2. De az hogy ? Meg mikor, és ...
-Nicole, édesem ! - vigyorodott el, majd levette a napszemüveget.
-Honnan ismersz és ... - kezdtem volna bele, de nem hagyta, hogy befejezzem.
-Hé hé hé. Baby, ne ilyen gyorsan ! - nevetett. - Gyere ! - nyújtotta a kezét. Én félve de megindultam felé. Ki ő, és mit akar ? És miért Justin kettő ?!
-Honnan ismersz ? - kérdeztem, mikor odaértem hozzá. Ő a derekamnál fogva odahúzott magához.
-Bieber nem is mesélt rólam ? -- kérdezte. Én megáztam a fejem. Próbáltam kiszabadulni mancsai közül de nem ment. - Szomorú ! - görbítette le ajkait.
-Ki vagy ? - tettem fel a kérdést. - És Justint honnan ismered ?
-Dylan cicám ! Azt tőle kérdezd ! - mondta majd farzsebébe nyúlt, és egy papírt húzott ki onnan. Én kihasználva ezt, hátrább léptem. - Nem vagyunk nagyon beszélőviszonyba, szóval ez rád marad ! - nyújtotta a papírt. - Ezt add már oda neki ! - biccentett a hátam mögé, majd elvigyorogta magát. Elvettem a papírt, majd hátra néztem. Justin ott állt és ledermedve nézett minket.
-A lényeg, hogy nem nézheted meg ami a papíron van ! - mondta, majd ellökte magát a kocsitól, és fülemhez hajolt. - Bízok benned ! - kacsintott, majd beszállt a kocsiba, és elhajtott. Én megfordultam de kár volt. A suli "ártatlan" lányai megbírtak volna ölni a szemükkel. Justin pedig csak nézett rám, mint aki szellemet lát.

Kifújtam a bent tartott levegőt, majd elindultam JB felé. Mikor odaértem, mellkasának nyomtam a tenyerem amibe a papír volt, majd azzal a lendülettel el is vettem onnan.
-Dylan kedves küldte ! - adtam át.
-Milyen jó, hogy szóba állsz mindenkivel ! - fújtatott.
-Ismert ! -  háborodtam fel. - Mellesleg az ikred lehetne ! - vágtam rá, majd kikerültem és elindultam volna haza ... ha nem kap kezem után.
-Fújj nem ! - fintorgott. - Beszélnünk kéne. - mondta. Ráemeltem tekintetem, szemei csillogtak, arca ellágyult. Már kevésbé volt ideges.
-Miről akarsz még beszélni ? - szoltamrá erőteljesebben, majd kihúztam a kezem öve közül.
-Én sa ... saj... - próbálta kinyögni azt az egy szót. Mint már mondtam nem az erőssége a bocsánatkérés !
-Ne aggódj, nem kell kimondanod ! - mondtam, majd faképnél hagyva őt elindultam haza.

Otthon lerúgtam lábaimról a cipőket, majd felszaladtam a szobámba. Ráfeküdtem az ágyamra fejem belenyomtam a párnámba, és utat engedtem könnyeimnek...

Sziasztok ! Megérkezett a 3. rész is ! :) Tudom nagyon-nagyon rövid lett, és ezért bocsánatot is kérek, de csak erre volt időm ! :( Köszönöm s kommenteket, aranyosak vagytok ! :) :* <3 Remélem azért tetszett :) Puszii, Nicole.

2.rész

De ami otthon fogadott az undorító ...

Anyám teljesen beállva, haja szanaszét állva. Ruhája csak egy agyon szaggatott neccharisnya volt, amire egy rövid nadrágot vett. Bokacsizma, és egy csőtopp. A Durex - os doboz eldobva, a gumi az asztalon meg itt - ott. A szét tőrt váza, a földön darabokba, a falon valami nyálkás izé. Engem a hányinger kapott el. Anyámra néztem aki mikor meglátott felpattant és odajött hozzám. Justinnal nem törődve, elkapta a hajam és magához rántott.

-Hol a f*szba voltál ? - kiabált rám. Nekem megtelt a szemem könnyel, mit meg is töröltem egyből. - Ne bőgjél inkább csiripeljed ! - lökött a földre. Vagyis hát bele a váza darabjaiba.
-Egyik ismerősömnél ! - mondtam halkan, majd anyámra néztem. Látszólag majd felrobban a dühtől.
-Ezzel ? - bökött JB felé, aki idegesen kémlelte az eseményeket. - Remélem jól megbaszott ! - vágta oda nekem.
-Csak ott aludt nálam ! Mellesleg mindenki magából indul ki ! - szólt közbe Justin is. Én rákaptam a tekintetem. Arcáról lelehetett olvasni, hogy ezt nem szándékozta hangosan kimondani, de nem bánta meg. Én lassan feltápászkodtam a földről. A combomból folyt a vér, ugyanis sikerült beleállnia a szilánknak.
-Nem tudom mit képzelsz magadról Justin ! - nézett végig az előbb említett fiún undorodva, majd megnyalta a száját. - Mellesleg jó lehetsz az ágyban ! - kacsintott rá, majd mellkasára simított. Nekem a szemeim elkerekedtek. Justin amilyen gyorsan csak tudta, lelökte onnan.
-Inkább induljál a csávóidhoz Faith ! - mutatott az ajtóra Juss. Anyám csak visszanézett rám majd fintorogva távozott. Justin rám nézett, majd tekintetét levezette a combomra. Én is odakaptam a tekintetem. A szilánk még mindig benne volt. Na most fogom magam összeszarni. Kezem a szilánkra tettem, majd egy gyorsabb mozdulattal, kiszedtem. Szemem összeszorítottam csak úgy mint szám is.
A következő pillanatban már a lában nem érintette a talajt. Kinyitottam a szemem. Justin karjaiba voltam. A földszinti fürdőbe vitt, majd letett a kis szekrényre. Automatikusan nyúlt is bele az egyik fiókba, és vette elő az elsősegély dobozt. Kivett belőle egy zsepit, majd egy kis vizet engedett rá, és megtörölte a lábam.
-Nem csíp ? - nézett rám. Én csak megráztam a fejem. Justin gyorsan letörölte a vért, majd kitisztította a sebet, és bekötötte a combom. Levett a szekrényről, majd eltette a helyére a dobozt. Én mögé álltam, majd hátulról átöleltem, és egy puszit nyomtam izmos vállára. Igaz kicsit pipiskednem kellett de nem baj.
-Köszönöm ! - mosolyogtam. JB megfordult, majd megölelt. Arcom mellkasába fúrtam.
-Nincs mit ! - puszilt hajamba. Elváltunk egymástól, majd kimentünk. Nekem eltorzult az arcom egy pillanatra, ahogy  megláttam, hogy mi van kint. Sóhajtottam egy nagyot.
-Hívok egy takarítónőt ! - fintorgott majd a telefon
-Ne! - kaptam el a kezét. - Majd ő feltakarítja a dzsuvát ! Elvégre egy idegennek se ez az álma ! - emeltem fel egy koszos boxert, majd fintorogva eldobtam, és megáztam a kezem.
-Igaz. - rántott vállat. - Meg azt hinnék, hogy mi csináltuk. - nézett rám, majd elkezdett nevetni.
-Az meg a másik ! - nevettem én is. Rápillantottam az órára, ami szerint már délután 4 óra volt.
-Ha szeretnél jöhetsz aludni ! - mosolygott Juss.
-Köszi,de ma már azt hiszem maradok itthon ! - húztam a szám.
-Biztos ? -kérdezte.
-Persze ! - mosolyogtam. Ő bólintott, majd megölelt. Elköszöntünk egymástól, majd felvánszorogtam a szobámba. Elővettem a táskám, majd kivettem belőle a könyveim. Neki hasaltam, majd elkezdtem holnapra tanulni.

Este 8 óra.

Fáradtan fújtam ki a levegőt, majd túrtam bele hajamba. Bementem a fürdőszobámba, majd megengedtem a vizet és beálltam a tus alá.
15 perc alatt kész is lettem. Elzártam a csapot, majd kiléptem. Megtörülköztem majd felvettem egy pólót, és egy cicanadrágot. Hajam felkontyoltam fejem búbjára, majd lekapcsoltam a villanyt, és visszamentem a szobámba. Bebújtam a meleg ágyikómba, majd álomra hajtottam a fejem.


Reggel az ébresztőm kikapcsolva, mentem be a  fürdőbe. Letettem a mobilom a szekrényre, majd megmostam az arcom, és a fogam. A hajam kibontottam, majd kivasaltam. Mikor ezzel is kész lettem tettem fel egy alap sminket, s vissza mentem a szobámba. Eltoltam a gardróbom ajtaját, majd bementem, és kutakodni kezdtem, végül ennél a szettnél döntöttem :

Gyorsan belebújtam ruháimba, majd visszamentem a telefonomért. Vállamra helyeztem a táskát, majd kiléptem a szobámból. Lecsattogtam a földszintre. A nappali még mindig ugyan úgy nézett ki mint a tegnapi nap folyamán.

Sóhajtottam egyet, majd a konyhába vettem az irányt. Elvettem a gyümölcsös kosárból egy almát, majd enni kezdtem. A pultról a  táskámba helyeztem a pénztárcám, majd elindultam a suli felé.

A sulihoz érve megpillantottam a barátnőmet Dinát.
Amint meglátott elkezdett csápolni majd megindult felém. Mikor odaért megöleltük egymást.
-Jó reggelt csajos ! - köszönt vidáman.
-Neked is ! - mosolyogtam. - Mitől van ilyen jó kedved ? - kérdeztem, majd elkezdtem befelé húzni. Dina megrántotta a vállát, majd leült az asztala tetejére. Én is követtem a példáját, majd felugrottam a mellette lévő asztalra.
-Pénteken lest egy buli, ugye jössz ? - fordult felém barátnőm.
-Nem tudom ! - sóhajtottam. - Majd még meglátom ! - mosolyogtam rá.
-Szóval igen ! - vigyorgott.
-Nem mondtam ! -mutattam rá. Ő csak megrántotta a vállát. Ekkor megszólalt a csengő, majd beözönlöttek a többiek is a terembe. Leugrottunk az asztalról, majd leültünk a székre.
-A fiúk hol vannak ? - néztem a mellettem ülő barátnőmtől.
-Nem tudom ! - nézett szét.
-Rossz előérzetem van ! - sóhajtottam. Ekkor bejött a tanár, és megkezdődött az a nagyon érdekes fizika óra.

Az óra felénél nyíltó, és a fiúk jöttek be rajta. Ami különösen feltűnt az az, hogy Zack szorítja Justin kezét. Vagyis csuklóját. Tekintetem Justinra vezettem. Arcáról, a mérhetetlen düh sugárzott. Nem tudom mi történhetett.
-Merre jártak ? - nézett a srácokra a tanár. - Mr. Bieber ? - kémlelte az előbb említett fiút.
-Szerintem nem akarja tudni ! - morogta, majd a helyére sétált és leült. Fejét az ablak felé fordította - ott ülünk mi is - majd rám nézett. Ajkai egy picit elnyíltak egymásétól, majd ökölbe szorított kezét kiengedte. Én csak megráztam a fejem,majd próbáltam a tanárra koncentrálni. De nem nagyon ment ugyanis magamon éreztem tekintetét.
-Még mindig néz ! - szólalt meg mellőlem barátnőm ám fejét nem fordította, hanem csak előre nézett.
-Érzem ! - válaszoltam neki ugyan úgy, majd megfogtam a tollat, és jegyzetelni kezdtem.

Mikor kicsöngettek szünetre csak úgy löktük ki egymást az ajtón. Mikor végre kijutottunk a teremből barátnőmmel elindultunk a folyosón a következő terembe, a lépcsőn ülve megpillantottuk Jusst. Éppen telefonált. Mivel elég közel voltunk hozzá, így hallottuk, hogy miről is van szó.
-Rendben ! - mondta
-..... .... ... . . .... ...  !
-Oké ! Üzenem neki a .... - kezdett bele, csak hogy nem tudta befejezni, gondolom a szavába vágtak.
-........
-Igen a szokásost ! - mondta majd kinyomta a telefont. Arcát kezébe temette, majd - lehet hogy már csak én hallucinálok de - megtörölte a szemét, majd beviharzott a fiú WC - be.
-Várj meg itt ! - mondtam barátnőmnek, majd Justin után mentem. Nem érdekel, hogy ki lát meg ki nem, bementem a mosdóba, de Justin sehol se volt. Körbenéztem, majd bentebb mentem. Ott ült felhúzott lábakkal, kis terpesz keze lógott lefelé a térdén. Odasétáltam majd leültem mellé.
-Mi a baj ? - kérdeztem tőle halkan. Ő csak megnyalta ajkát, de nem válaszolt. - Hallod ! - simítottam kezem kezére. Justin rám nézett, majd a kezemre, ami övén pihent.
-Nem lehetne békén hagyni ? -kérdezte, majd kihúzta kezét enyém alól, és felállt. Én is felpattantam, majd utána mentem.
-Most mi a baj ? - kérdeztem normál hangerővel. - Segíteni szeretnék ! - mondtam.
-Kösz de nem kell ! - mordult rám. Az előbb még a sírás határán volt, most pedig hozzá se lehet szólni.
-Akkor legalább mond el mi történt. - erősködtem. Ő csak rám ordított, majd kiviharzott, az ajtót becsapva maga után. Én pislogtam párat, majd követtem példáját. Dina, szájtátva rám nézett amolyan, "ezmivolt?" fejjel. Én megráztam a fejem, majd intettem neki.
Nem értem mi baja van Justinnak. És én mi rosszat mondtam neki, hogy így leordította a fejem ? Kezdem , úgy érezni hogy én csináltam valamit. De mit ? Ez furcsa.

Sziasztok ! Megérkezett a második rész ! :) Tudom elég gáz lett :( Nagyon szépen köszönöm az előző részhez a komikat ! :) <3 Tényleg ! :) Elkészült a blog facebook oldala ! :) Nézzetek be, lájkoljátok ! :)
Facebook oldal puszii, Nicole.

1.rész

Las Vegas egyik hideg és sötét utcája az én sírásomtól hangos. A csuklóm nem érzem, egyszerűen elzsibbadt, ugyanis anyám azt szorongatva rángat maga után, közbe néha-néha elkezd ordítozni, ha nem tartom a tempót, ami mellesleg jobban hasonlít a rohanáshoz mint a sétához.
-Fejezd már be a bömbölést ! - fordult hátra. Én csak szipogtam, egy párat, majd megtöröltem a szabad kezemmel arcomat. Anyám hirtelen megállt egy sikátor félénél, majd pár perc várakozás után egy feketébe öltözött férfi lépett ki a sötétségből.

-Hmm, hoztad a lányodat is ? - nézett végig rajtam, majd megnyalta ajkát. Nekem ajkaim újra remegni kezdtek. Szemem összeszorítottam így megakadályozva, hogy a könnyeim meginduljanak.
-Igen. - nevetett fel anyám. - Őt mennyiért vállalnád el ? - tette fel a kérdést boldogan. Nekem a szemeim elkerekedtek. Ugye nem ?
-Háát, az attól függ, hogy milyen ?! - nézett anyámra, majd kacsintott.
-Ártatlan ! - legyintett, majd mind a ketten elkezdtek nevetni. Én nyeltem egy nagyot. Anyám elengedte a csuklómat, majd odasúgott valamit, a csávónak aki bólintott majd intett és egy másik pasi jött ki a sötétből. A számomra még mindig ismeretlen intett a srácnak, aki megindult felém. Anyám és a férfi eltűntek, én pedig egyedül maradtam. Vagyis nem egészen.
-Hmm, csinos ! - kacsintott, majd arcomra simított. Én nyeltem egy nagyot, majd lelöktem onnan a kezét, és hátrább léptem. - Cica ! - jött egy lépést közelebb. - Nem bántalak ! - vigyorodott el, majd elkapta a derekam. Kezem mellkasára tettem, majd minden erőm összeszedve ellöktem magamtól, majd kihasználva az alkalmat futásnak eredtem.
A csávó mikor felfogta mi van utánam kiabált majd szaladni kezdett. Én félve hátra pillantottam, majd mikor megbizonyosodtam róla, hogy lemaradt lassítani kezdtem.

Mikor elértem a lámpákig, beleszaladtam valakibe, aminek az lett a következménye hogy sikítottam, majd hátrálni kezdtem. "Áldozatom" kezem után kapott, amitől a hideg rázott ki.
-Nicky ! - hallottam meg egy ismerős hangot. - Hé minden oké ? - kérdezte. Én félve felemeltem a fejem, majd megráztam a fejem, és megtöröltem a szemem. Lábaim remegni kezdtek.
-Mi történt ? - kérdezte félve, majd közelebb húzott magához. Egyik kezét derekamra csúsztatta , míg a másikkal eltűrte a szemembe lógó tincseimet.
-Anyám. - mondtam, vagyis hát szinte csak tátogtam.
-Mi történt ! - kérdezte, majd óvatosan elindultunk, abba az irányba amerre szaladtam. Vagyis előre.
-Anyám, és két férfi. Az egyik elkezdett fogdosni és ... - csuklott el a hangom.
-Bántottak ? - tette fel a kérdést, majd kinyitotta a kocsi ajtaját . Segített beülni, majd átkocogott a vezetői oldalra, és egy pillanat alatt beugrott mellém. Felkapcsolta a fényszórót, és felém fordult várva a válaszra.
-Anya. - hajtottam le a fejem. Justin csak pár percig nézett a semmibe, majd lassan a kormány felé fordult, beindította a motort, és elindult. Nem tudom merre megyünk, de nem is érdekel a lényeg az hogy messze mindentől.

Másnap reggel.

Az ablakon beszűrődő napfény simogatta arcom. Ajkaimra egy apró mosoly kúszott. Lassan átfordultam a másik oldalamra, csak hogy beleütköztem valakibe. Na jó, ez furcsa. Fejem fentebb emeltem. Orromat megütötte a férfi illat. Valahonnan ismerős volt. De a szobámba, hogy kerül pasi szag ? Na ez jó kérdés. Elkezdtem tapogatózni. Kezem valami kockás részhez vándorolt. Okéé, egy biztos ! Én nem otthon vagyok ! Ekkor egy halk nevetés ütötte meg fülem. Lassan kinyitottam a szemem. Az első amit megláttam az egy kockás has volt, majd pedig egy fej.
-Jó reggelt ! - nevetett cukin Justin (??!!)
-Neked is ! - nyújtózkodtam. - Hogy kerültem én ide ? - néztem rá kérdően. JB letette a telefonját, majd felém fordult.
-Tegnap este elaludtál a kocsiba így ide hoztalak ! Gondoltam nem akarsz haza menni ! - nézett rám, de szája sarkában ott bujkált a mosoly.
-Köszönöm ! - másztam fel hozzá, majd egy puszit nyomtam arcára.
-Nincs mit ! - mosolyodott el.
-Mennyi az idő ? - kérdeztem. Justin feloldotta a telefonját, majd leolvasta a képernyőn lévő számokat.
-11.20 - nevetett.
-Mi ? - kerekedtek el a szemeim.
-Nem sokára dél ! Nyugi a suli el van intézve ! - mondta, majd felállt. Csak egy melegítőalsó volt rajta, na meg zokni, persze.
-Ha szeretnél elmehetsz zuhanyozni ! - mutatott egy ajtó felé. - A szekrényen van ruha ! - mosolygott.
-Köszönöm ! - mosolyogtam én, is majd kimásztam az ágyból, és bementem a fürdőszobába. Elvégeztem a reggeli teendőket, majd felvettem az odakészített ruhákat, amik így néztek ki :

A  hajamba párszor beletúrtam, majd felkötöttem lófarokba. Belebújtam a cipőmbe, majd összeszedtem a ruháim, és lementem a földszintre. Justin is fel volt már öltözve.
Egy fehér trikó fedte kidolgozott felsőtestét, amire egy farmeringet vett. Nadrágja egy bordó ülepes, térdtől csőszárú fazonú volt, cipője szintén bordó volt. Haja az ég felé nézett. Nadrágja zsebéről pedig egy napszemüveg lógott lefelé + nyaklánc, és az órája.

Közelebb sétáltam, majd a pultnak támaszkodva, néztem Justint, aki észre is vett.
-Gyors voltál ! - mosolygott.
-Siettem ! - rántottam vállat. Justin csak elnevette magát, majd a levegőbe szimatolt.
-Olyan én illatú vagy. - kezdett el nevetni.
-Rá voltam kényszerülve a tusfürdődre ! - nevettem én is.
-Nincs itthon semmi kaja, így arra gondoltam, hogy elmehetünk a mekibe ? - nézett rám kérdően.
-Oké ! - bólintottam. Justin megmarkolta a kulcsokat, majd a telefonnal, a kezébe elindultunk kifelé, a kocsihoz. Beszálltunk, majd megindultunk a meki felé.

20 perccel később.

A pultos csajjal nézek farkas szemet, ugyanis elég szépen méregette Justint, majd engem - persze hogy fintorogva - és itt teszi a picsáját.
-Hagyd már ! - nevetett fel JB.
-De nézd meg mit csinál ! - mutattam arra hitetlenkedve. - Itt teszi a farát, nekem meg fintorog. - háborodtam fel.  Justin csak jobban kezdett el nevetni. - Ez nem vicces ! - vigyorogtam el magam.
-Dehogy is nem ! - nevetett. - Amúgy miért zavar, ha néz ? - hajolt át az asztalon így arcomba tudott bújni. - Féltékeny vagy ? - vigyorodott el.
-Én ? - néztem rá hülyén. - Pont rá ? Ugyan, ezt még te sem gondoltad komolyan remélem. - forgattam meg a szemem.
-Pedig de. Nagyon ki vagy akadva hogy néz. - vágott okoskodó fejet.
-Igen mert fintorogva. - tártam ki a karom. Justin vigyorogva megrázta a fejét, majd visszaült a helyére.
-Persze, persze ! - rázta a fejét. Ekkor kihozták a rendelésünk.
-Mást kértek-e még ? - kérdezte a csaj. Vagyis csak Justintól.
-Nicki ? - nézett rám.Én csak megráztam a fejem. - Akkor ennyi kösz. - adta oda neki a pénzt. A csajszi még mindig nem tágított, hanem Bieber - t nézte mosolyogva - ez csupán pár másodpercig tartott - mire Bieber rácsapott egyet a csaj fenekére. Én a cselekvésre majdnem kiköptem a Cola - t, ami a számban volt.
A csaj visszanézett, Justin pedig rákacsintott. Mikor visszafordult hozzám amilyen gyorsan húzódott vigyorra szája olyan gyorsan húzódott lefelé is.
-Még mielőtt mondanád , köszönöm volt ! - tettem le a poharat, majd megtöröltem a szám.
-És még nem vagy féltékeny. - csücsörített.
-Nem is ! - mutattam rá. Ő csak megrántotta a vállát, majd enni kezdtünk.

Mikor meg reggeliztünk - ami inkább volt ebéd -  elhagytuk a helyet. Amint kiléptünk a McDonald’s - ból  megcsörrent a telefonom. Előkaptam a nadrág zsebéből, majd meg se nézve ki hív a fülemhez emeltem.
-Igen ? - szóltam bele.
-Hol a jó édes a*nyádba vagy Nicol ?! - ordított bele anyám, de olyan hangerővel, hogy Justin csak pislogva nézett nagyokat. - Tudod mit ? Szarom le ! Kaptál 2 percet, hogy hazatoljad a picsádat, különben megjárod ! - ordított, majd bontotta a vonalt. Én csak Justinra néztem, aki szólásra nyitotta a száját, de nem jött ki hang a torkán. Én sóhajtottam egy nagyot.
-Most mi legyen ? -jött a kérdés JB től.
-Muszáj lesz hazamennem ! - indultam el, de Justin megfogta a karom. 
-Hazaviszlek, és megvárom, hogy Faith lenyugodjon, oké ? - mosolyodott el.
-Köszönöm ! - küldtem felé egy hálás pillantást.
-Nincs mit. Na gyere ! - fogta meg kezem, majd a sportautó felé vettük az irányt. Beszálltunk , és megindultunk hazafelé.

De ami otthon fogadott az undorító ...

Sziasztok megérkezett az első rész, remélem tetszett :) Elnézést ha van benne hiba, és hogy ilyen rövid lett ! A következő részt nem tudom mikor hozom, de kezdem is el írni a folytatását ! :) Ez úton is Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kívánok mindenkinek ! :) Puszi, Nicole.

Prológus

Tudjátok milyen az mikor senkitek sincs ? Mikor egyedül vagytok ? Mikor mindent elkövetsz hogy a fájdalmaid enyhüljenek de, csak annál rosszabb lesz ? Nem ? Hát én igen ! Az életem egy pokol. A szüleim elváltak, apám a börtön falai között, anyám az út szélén. Mikor 16 éves voltam bekerültem egy intézetben, ahol minden nap vertek, bántottak. Minden nap a koszos,  'szobám'  sarkában kuporogtam és sírtam. Mikor betöltöttem a 17 egy középkorú házaspár kivett az otthonból. Az elején minden jól ment, csak hogy a férfi egy idő után ütni kezdett, és úgy beszélt velem mint a kutyával. Egy ideig tűrtem de mikor már napi szinten többször is megvert, elszöktem onnan, s így újra anyámnál kötöttem ki. Az életem egy pokol, s hiába küzdök próbálok erős lenni azt hiszem kezdem elveszíteni a csatát. Már csak egy emberre számíthatok. Mégpedig Rá ...

Szereplők

Nicole Stone

 Justin Bieber

Faith Campbell : 

Dina Russo :

Adam Stone :